Szakmai meglátások, Torinó

logok

Szakmai összefoglaló a torinói Cirko Vertigonál tett látogatásról

Az utazás során tematikusan a következő témák szerint próbáltuk megismerni az iskola
működését:
1. A tanulók kiválasztása,toborzás, felvételi követelmények:
Különböző előképzettségűek/tudásúak és különböző életkorúak jelentkeznek a képzésre, 50-ből 15 személy nyer felvételt. 50%-ban már ekkor tudják, mire szeretnének szakosodni. Egyre tudatosabbak a növendékek, hamar kialakul bennük, milyen zsánert választanak maguknak. A jelentkezési kor határidő/korlátozás: 18-26év. A felvételin elsőször fizikai felmérést
végeznek, pontozásos rendszer szerint állítanak sorrendet. Másodszorra mozgáskészséget mérnek, és egy önálló 2perces munkafolyamatot kell összeállítaniuk és bemutatniuk. A felvételi szerves része a motivációs beszélgetés is, hiszen ha valaki lelkileg instabil,
szétszedheti a csoportot. 2. Belső szervezeti felépítés/Pedagógiai vagy szakképesítési program:
Azt tanítja, ami a superior iskola felvételi követelménye később. Minden tanárnak van saját
éves programterve, amit év elején készítenek el. Ennek kivitelezése később a tanulók személyiségétől, képességeitől és igényeiktől függően alakul. Alapjaiban a Szociális Alap határozza meg a tanmenetet óraszámokkal együtt, és finanszírozza a kötelező 2400órát. A
szociális alap finanszírozásán túl más típusú tanórára is van szükség, ez kb. éves szinten 100-200óra, ezt a tanulók önköltségen finanszírozzák. Az iskola feladata a szociális alap és a cirkusziskola követelményeinek eredményes összehangolása.
Michela Pozzo;tánc: A londoni RAB-módszertan szerint halad. Kezdetben a mozgás élvezetét keresi gondolkozás nélkül, második évben egyéni foglalkozásokat tart, ami a mozgáson túl már a rekvizitekről is szól.
Daniele Cassano;akrobatika: Év elején azt tervezi, hogy a kétszer hatvan perces órát felbontja 1,5óra fizikai felkészülésre, és 30perc technikai felkészülésre. De egy héten csak négy órában tanít összesen, ez nem elég a cél teljesítésére. Fizikai felkészültséget épít és technikai alapokat, pszicho-motoros edzéseket tart, és alapokat épít ugrásokhoz. Vegyes
előképzettségűek a tanítványok, így le kell bontania a feladatokat olyan szintre, hogy
mindenki megértse és el tudja sajátítani.
Erőnléti alapozás (preparazione fisica): Első osztályban a teljes fizikumon és az
izomrendszer erősítésén dolgoznak. A felkészítés 2×1 óra egy héten, de ez sem folyamatos munka. Amikor fellépésre készülnek, az órák kizárólag a műsorszámok gyakorlásáról szólnak. Második osztályban decemberig órarend szerint dolgoznak közös edzésterv szerint, januártól

egyénileg állít nekik speciális erősítést, zsánerekhez szükséges erőnléti edzéseket tart. Egy évben 3x vizsgázik mindkét osztály, ezek fizikai felmérés jellegűek. Látogatásunk során épp részesei voltunk egy vizsgának, ahol minden tanuló megdöntötte az előző negyedéves vizsgaeredményeit, vagyis a fejlődés számokban mérhető. Tanárnő megjegyzése: „az
alapozásra kevés idő jut”.
3. Szakosodás:
Első év első két hónapjában minden zsánert kipróbálnak a szakosodás előtt. Az osztály
minden tagjának ugyanazt az órarendet kell követni. Tantárgyaik: handstand, akrobatika,
preparazione fisica, azaz „fizikai felkészülés”, színészmesterség, klasszikus balett,
kortárstánc-technika és levegő. Második évben kerül sor a szakosodásra. Szakosodási lehetőségek: drót, gurtni, trapéz, kötél, függöny, háló, kínai rúd, létra, cyr-wheel, kézenállás.
Két szakra kell specializálódni, és ezen felül kötelező marad a tánc, az akrobatika, a fizikai felkészülés, a színészmesterség és a handstand. Amennyiben a levegő tanárnőnek órája van kiírva, az mindenki számára szakosodástól függetlenül kötelező, mert órája nem csupán a technikai felkészülésről szól, hanem mozgásszínházi követelményekről és az érzések közvetítéséről is. Párokat és csoportokat nem kombinálnak, csak akkor dolgoznak együtt, ha párban nyertek felvételt.
4. Tanárok létszáma, szakok,szakpárok:
Az iskolában óraadó tanárok vannak. 1: akrobatika, 2: fizikai felkészítő, 3:klasszikus balett,
4:kortárs-technika, 5: színészmesterség, 6:handstand, 7: levegő, 8:specializációs tantárgyakat egy tanár tartja, Silvia Francioni, és 9-10: az év végi műsor rendezői Milo és Olivia. Összesen
10tanár tanít az intézményben.
A tanárok összedolgoznak, szakpár például a színház órát tartó Luisella Tamietto és a kortárstánc technikát tartó Michela Pozzo. Csoportos munkát végeznek, közös
kulcskompetenciájuk a pontos testhasználat és a hiteles előadásmód. Ők ketten ugyanazt
tanítják más művészeti nyelven.
Az akrobatika tanár és a fizikai felkészülést tartó tanár is figyelemmel követi az őt megelőző illetve követő óra anyagát és együtt dolgozik vele.
Minden tanárra egyaránt vonatkozik, hogy a szakosodásnál már egyéni szempontok alapján képzik a növendékeket és nem csoportos követelményeknek kell eleget tenniük.

5. Vizsgák, vizsgakövetelmények:
I.évben egy háromhetes alkotói folyamatot tartanak, ez lesz az év végi megmérettetés. Fizikai
felkészülésből egy évben háromszor van felmérés, ami a vizsgával egyenlő, és II. év végén
színházi, új-cirkuszi előadást készítenek. Év közben 3-4 alkalommal openstage, ahol megmérettetnek a közönség előtt.

I. Szakmai gyakorlatok, fellépések:

Már első év decemberében megmérettetnek egy műsorban, így az első négy hónapban már elkezdenek foglalkozni zsánerekkel. A cél nem a lenyűgöző technikai tudás, hanem a színpadi jelenlét, az érzelemközvetítés és az előadóművészi képesség fejlesztése. Év közben
fesztiválok felkéréseinek és megrendelt műsoroknak tesznek eleget, folyamatos fellépéseket biztosítanak. A vizsga központi témája első év végén a megszerzett technikai tudás bemutatása, második év végén a technikai tudás és az összekötő számok színházi műsort
alkotnak, ahol színészként, táncosként és artistaként is meg kell állniuk a helyüket. A második éves vizsgaelőadás nyílt.
Mivel az iskola működtetését a Munkanélküli Továbbképző Intézet biztosítja, így kizárólag
munkanélküli növendékek jogosultak a tanulásra, így az év közbeni fesztiválok és egyéb lehetőségek szigorúan szakmai gyakorlatnak minősülnek.

II. Mi az, amiben más, mint a Baross?

Alapvetően meghatározza a különbséget, hogy a tanulók itt felnőttek, 18évet betöltött személyek. A tanulók tudatosan készülnek zsánerük elsajátítására, felnőtt döntésük eredménye, hogy szorgalmasan és kellő alázattal sajátítják el s tananyagot.
Az iskola intézményesen képviseli az alternatív előadó művészeti stílust. Tematikusan erre
épülnek a tantárgyak: az akrobatika és a fizikai felkészítés alapkondíciót ad, erre épül a táncos kortárs-technika, amiben már megjelenik az alternatív kifejezési mód. A levegő óra egyértelműen az alternatív mozgásszínházat képviseli, a rekviziteken történő trükkök is az alternatív színház (kifejezés módjában) kifejezőeszközein keresztül történnek. A fesztiválokra készülő műsorszámokat saját maguknak állítják össze, természetesen szaktanári háttér
segítséggel. Cél, hogy mindenki kreatívan alkosson magának olyan számot, amiben saját érzései vannak, amit önmaga alkotott, hogy a közönség elé tárjon. A kisebb
megmérettetéseket követő végső cél pedig a második évet záró vizsgaelőadás, ami már maga
az alternatív színház. Nem a káprázatos trükkök mutogatásáról, hanem az igaz pillanatok megszületéséről szól. A technikai rész célja a figyelemfelkeltés, s amikor a közönség figyelmét elnyerték, megtörténik a belső személyiség kimutatása. Mondanivalót, érzelem-közvetítést adnak a közönségnek.

Az alternatív mozgásszínházhoz vezető út az alázatos munkán és a szorgalmon keresztül történik. Mindenki önmagáért hajt, tanul, küzd önmaga korlátainak tágításáért, fegyelmezés és tanári erőltetés nélkül. A szüneteket gyakorlásra használják, az órákat 100%-ig végig dolgozzák. A külső fegyelmezésre, mint hajtóerőre nincs szükség! A tanárok energiája és figyelme nem veszik el a nevelésben, mindenki részéről fegyelmezett munka történik. Ennek – számunkra precíz munkamorálnak- ellenére van olyan tanár (akrobatika tanár, aki ritmikus sportgimnasztika és versenyszerű sporttanár) aki nincs megelégedve a növendékek
fegyelmezettségével, hozzáállásukkal. Az eredmény önmagáért beszél, két év alatt komplex előadóművészekként állják meg helyüket az új-cirkuszok színpadain.
Különbség még, hogy a handstand óra végig kötelező, így minden növendék biztonságosan és esztétikusan képes kézen állni.
Különbség, hogy a tanárok összehangoltan állítják össze a tanmenetüket. Feladatukat
megkönnyíti, hogy 15hasonló érdeklődéskörű növendék képzését kell összehangolniuk és
nem 110 gyermekét.

III. Mi az, amiben közös a Barossal?

Mindkét iskola menete tanterv szerint halad megszabott órarend és óraszám szerint. Vannak
alaptantárgyak, amik a szakosodástól függetlenül mindig kötelezőek maradnak: Torinói
iskolában ezek a handstand, az akrobatika, a tánc, a színészmesterség és a fizikai felkészülés. Barossban állandó alaptantárgy (csupán) az akrobatika és a tánc.

IV. Mi az, amit nálunk is be lehetne vezetni?

Időt és óraszámot biztosítani a kondíció és erőnlét építésére és szinten tartására, amit
negyedéves felmérésekkel tartanánk kontroll alatt.
A kézenállás, mint alaptudás megszerzését remekül hasznosítják a növendékek. Az év végi
átkötő számokban szinte mindig megjelent a handstand, különböző tárgyakon és jelenetekben. Ez remek figyelemfelkeltő eszköz, hasznosságát és fontosságát mi is jobban szem előtt
tarthatnánk.
Az iskolai rend, a fegyelmezettség, az órák látogatottságának minőségét hasznos lenne a Barossban is elérni. A megkeményítés eredményessége példaértékű. Hozzáfűzném, hogy a
kemény hozzáállás egyéni indíttatású! Az órák hangulata fesztelen, a tanár-diák viszony
közvetlen, nem távolságtartó, a tisztelet ennek ellenére maximálisan érezhető. Az órákon kapott lehetőségeket 100%-ig kihasználják. Meg kellene találni az egyéni indíttatáshoz vezető
utat, hogy a növendékek magukért és az áhított tudás megszerzéséért dolgozzanak.

V. Mi az, amit be lehetne, de nem tudunk bevezetni?

Sajnos a szűkebb létszám, hogy kizárólag azokra koncentrálhassanak a mesterek, akik
szolgálják tehetségüket, szorgalmasan képeznék magukat, és fegyelmezés nélkül keményen dolgoznának. A figyelem kevesebb létszámnál nem osztódna ennyire meg, egyéni tanmenetet
lehetne alkalmazni a diákoknál, össze lehetne dolgozni a képzésükben. A kötelező létszám
miatt olyan növendékeket is vonszolni kell magunkkal, akik alkalmatlanok a pályára, rontják
a minőséget, bontják az óra fegyelmezettségét és elveszik az időt és energiát a tehetségesebb
társuktól.

VI. Mi az, amit mi tudnánk nekik átadni?

A Barossban a technikai tudásra nagyobb hangsúlyt fektetünk. Nehezebb minőségű trükköket
tudnánk megmutatni nekik, amit fizikai felkészülésük/alkalmasságuk miatt sikeresen és rövid
időn belül képesek lennének elsajátítani. A Baross szélesebb látókörben gondolkozik, több
társművészet felé nyit, és alkalmazza azokat.

VII. Mi az, amit saját munkádban használni tudsz?

M.Laura; tánc: a mozgás terápia jellegű kihasználása. Időt szánni arra, hogy felépüljön a teljes test feletti uralom, a testkontrol. Koreográfiát a testét tudatosan uraló és ismerő emberre lehet építeni. Nálunk ekkora létszámnál nem egy tanár viszi a növendéket kezdetektől, az alapok építésétől a végéig. Így nehéz egymásra épülő, folyamatosan nehezedő struktúrát kialakítani,
de tanárok közötti összedolgozással lehetséges. A kreativitás fejlesztésére is nagyobb hangsúlyt lehetne fektetni, nem kiszolgálni őket egy
kész koreográfiával, hanem bevonni az alkotói folyamatba. Ezt is természetesen a legelején kell elkezdeni, hogy legyenek saját ötleteik, tudják, mit képesek mozdulatokkal olvashatóan és érthetően közvetíteni, mi áll jól a személyiségüknek és a rekvizitjüknek.
A mozgás élvezetét meg kellene keresni gondolkozás nélkül, a növendékeknek több egyéni munkát kellene engednem, hogy kialakuljon az improvizációra való képesség, azaz a fesztelen mozdulatsorok születése gördülékenyen. Különböző technikákat tanítunk nekik, hogy szélesebb látókörben tudjanak gondolkozni, ha műsorszámkészítésre kerül a sor, és nem hagyunk időt arra, hogy az alapok bevésődjenek és ráépülhessen a gondolkozás nélküli
mozgás.
K. Tibor; akrobatika: Kezdeti állóképesség javító, erősítő-kondicionáló feladatokra óriási szükség van! Gimnasztikai alapok segítenek saját testünk megismerésére, erre sokkal nagyobb szükség van, mint amennyit mi otthon használunk. Több alapozásra van szükség! Az óra
keretein belül több időt kell szánni a nyújtásra, erősítésre és a testkontrollt építésére, alap erőgyakorlatokat folyamatosan végeztetni, mert a technikát csak erős alapokra van értelme
építeni! Alap-testkontroll, alap-kondíció, alap-erőnlét! A technika a mélyizmok építése és a rávezető gyakorlatok végzése után kezdődhet.

VIII. Mi az, amit kollégáknak tudnál átadni?

M. Laura; tánc: Az alapozás fontosságát, és nem a mennyiség hajszolását. Torinóban annyira alap klasszikus balett technikát tanulnak egész első évben, amivel a mi tanmenetünk 56
órában foglalkozik. Ez az első félév anyaga. Náluk ez az első év anyaga. A koordináció kialakítása és a helyes testtartás bevésődése a cél, azaz az erős alapok.
Ehhez természetesen partnernek kell lenniük a tanulóknak, hogy ne képzeljék azt, hogy amit
egyszer vagy kétszer megmutattak nekik, azt már tudják és unják. Az erős alapok építéséhez idő és türelem kell, a felszínes tudásra később nem lehet profi munkát építeni. Valahogy meg kéne értetni a növendékeinkkel, hogy az esztétikus mozgás és a testkontroll építése és folyamatos szinten tartása ugyanúgy elengedhetetlen, mint a technikai tudás építése.
K. Tibor; akrobatika: Az összmunkát, amennyire csak lehet, épüljenek egymásra az órák. Valamint az alapozásra szánt több idő, ami később meghozza a jobb eredményt.